2013. január 23., szerda

Hosszú idő után...

elővettem a kötőtűmet, valamint a majdnem elfejtett kézimunka tudásomat, és megszületett a baglyos sapka.


Némi civódás után eldőlt, hogy az első számúé lesz,

a kisebbik végül is egy bojtos mellett döntött, az meg ilyenre sikeredett:

  A lényeg az, hogy mindketten elégedettek.


1 megjegyzés:

Monika írta...

Hú,de szépen kötsz!!!!!Milyen édes modelled van!:)

Kérdés, kísértés és titok. Én azt várom: valaki majd Hívni fog S édes, meleg szájjal Sugja meg majd, hogy ki vagyok. (Ady Endre)